A bíróságok kijelölésének jogszabályi háttere időrendben

 

2012. január 1-én több változás történt, elsősorban ekkor kezdődött Handó Tünde, mint az Országos Bírósági Hivatal Elnökének megbízatása (, akit az Országgyűlés 2011. december 13-án választott meg), másodsorban több Alaptörvényi, törvényi változás is hatályba lépett.

Az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek hatályba lépése alapján a korábbi szabályozástól eltérően már nem a Legfelsőbb Bíróság (Kúria) dönt a bíróság kijelölésének kérdésében, hanem az OBH elnöke. Új törvény került elfogadásra a bíróságok szervezetével kapcsolatban is, melynek kapcsán a 2011. évi CLXI törvény (Bszi.) lehetővé tette, hogy ha a bíróságra érkezett ügyek ésszerű időn belül való elbírálására nem lenne lehetőség a bíróság rendkívüli és aránytalan munkaterhe miatt, akkor a kijelölést az ítélőtábla vagy a törvényszék elnöke, továbbá a legfőbb ügyész az ügy érkezésétől számított 15 napon belül indítványozhatja az OBH elnökénél.

2012. január 5-én Handó Tünde kinevezte a Fővárosi Törvényszék Elnökévé Fazekas Sándort, aki már január 17-én élt az új jogszabályok adta lehetőségével és indítványozta Handó Tündénél, hogy a Hagyó Miklós és 14 társa ellen bűnszervezetben elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt indult büntetőeljárás lefolytatására más bíróságot jelöljenek ki a bíróság „országos átlagot meghaladó” leterheltsége miatt. Handó Tünde, pedig a 21/2012. (II.16.) OBHE határozatával át is helyezte az ügyet a Kecskeméti Törvényszékre. Az ügyek áthelyezését megalapozó eljárási rendet ekkor még nem alkották meg, az ajánlás tervezetét csak február 9-én küldték meg a bíróságokhoz véleményezésre, így – ellentétben az OBH elnök 2013-as Tájékoztatójának 3.1 utolsó bekezdésében leírtakkal – a Törvényszék Elnöke nem az ajánlás tervezetének ismeretében küldte meg az áttételről szóló indítványát.

Mindezek után, február 20-án Handó Tünde közzétette „az eljáró bíróság kijelöléséről az ügyek ésszerű elbírálásának biztosítása érdekében” című 3/2012 (II.20.) számú OBH elnöki ajánlását, amely még mindig tartalmazott hiányosságokat az eljárási rendben, például nem volt lehetőség a határozat elleni jogorvoslatra.

Ez az „állapot” sokáig fennmaradt és csak a 2012. július 17-én hatályba lépett 2012. évi CXI törvény hozott változásokat, amely módosította az ügyáthelyezés szabályait, így a 2011. évi CLXI törvényt (Bszi.) is. Itt már megjelenik a jogorvoslathoz való lehetőség, amely sokáig nem adatott meg az eljárásban résztvevő feleknek. A Bszi. 62.§ (1)-e előírta, hogy az OBH elnökének az ügyek kijelölése kapcsán az Országos Bírósági Tanács által meghatározott elveket kell figyelembe vennie, ezek tényleges kidolgozására azonban csak később, szeptember 17-én került sor az 58/2012. (IX.17.) OBT határozattal, amely meghatározta, hogy mely esetben kezdeményezhető és melyik bíróság jelölhető ki. Ez a határozat viszont a korábbi ajánláshoz képest eltérő szabályokat is tartalmazott, ezért szükség volt az egységesítésre. Így végül az OBH elnöke megalkotta az ügyek áthelyezésének eljárási rendjét meghatározó 27/2012. (XII. 29.) OBT szabályzatot, amely már a 8.§-ban nevesíti is a határozat elleni fellebbezés lehetőségét.

 

2011.07.12

Elfogadta az Országgyűlés az egyes eljárási és az igazságszolgáltatást érintő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi LXXXIX. törvényt, mely módosította többek között a Büntető eljárásról szóló 1998. évi XIX. törvényt. A módosítás értelmében egy új illetékességi alap került meghatározásra a kiemelt ügyek vonatkozásában. Eszerint az eljárásra kiemelt ügyekben (Be. 554/B. §) az a bíróság is illetékes, ahol az ügyész — a legfőbb ügyész döntése alapján — az eljárás ésszerű időn belül való illetve soron kívüli elbírálásának biztosítása végett vádat emel. (Be. 17. § (9))

2011.12.19

Az Alkotmánybíróság a 166/2011. számú döntésében többek között a fent hivatkozott rendelkezés alkotmányellenességét is vizsgálta, és megállapította, hogy a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 17. § (9) bekezdése alkotmányellenes és egyben nemzetközi szerződésbe is ütközik, ezért ezt a rendelkezést megsemmisítette.

2011.12.31

Az Országgyűlés elfogadta az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseit, melynek 11. cikke a következőket rögzíti:
11. cikk (3,4) bek:
(3) Az Alaptörvény XXVIII. cikkének (1) bekezdésében biztosított ésszerű határidőn belüli bírói döntéshez való alapjog érvényesülése érdekében mindaddig, amíg a bíróságok kiegyensúlyozott ügyterhelése nem valósul meg, az Országos Bírósági Hivatal elnöke bármely ügy tárgyalására az általános illetékességű bíróságtól eltérő, de azonos hatáskörű bíróságot jelölhet ki.
(4) Az alaptörvény XXVIII. cikkének (1) bekezdésében biztosított ésszerű határidőn belüli bírói döntéshez való alapjog érvényesülése érdekében mindaddig, amíg a bíróságok kiegyensúlyozott ügyterhelése nem valósul meg, a legfőbb ügyész, mint az Alaptörvény 29. cikke alapján az igazságszolgáltatás közreműködőjeként működő ügyészség vezetője és irányítója az általános illetékességű bíróságtól eltérő, de azonos hatáskörű bíróság előtti vádemelésre adhat utasítást. Ez a rendelkezés nem érinti az Országos Bírósági Hivatal elnökének a (3) bekezdésben biztosított jogát, valamint az egyes ügyészségeknek azt a jogát, hogy az illetékességi területükön működő bármely bíróság előtt vádat emeljenek.

2012.01.01

2012. január 1. napjával hatályba lépett Magyarország Alaptörvénye és ekkor kezdte meg működését az OBH, valamint az Országos Bírói Tanács (a továbbiakban: OBT). A bírósági szervezetre és a bírák jogállására vonatkozó korábbi törvényeket is újak váltották fel: a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról a 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi), míg a bírák jogállásáról és a javadalmazásáról a 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) rendelkezik.   A korábbi szabályozáshoz képest változás, hogy már nem a Legfelsőbb Bíróság (Kúria) dönt a bíróság kijelölésének kérdésében, hanem az OBH elnöke.

2012.01.17

2012.El.X.A.12. számú indítvány, amelyben a Fővárosi Törvényszék elnöke a Hagyó ügy áthelyezését kéri

2012.02.09

Az OBH elnöke szembesült azzal a problémával, hogy a jogszabályi rendelkezéseken túl nincs olyan alacsonyabb szintű norma, amely az eljárásrendet szabályozná.Tekintettel erre, az ügyek áthelyezésével kapcsolatos 2011. évi gyakorlat áttekintését követően haladéktalanul felkérte az OBH Bírósági Főosztályát, hogy készítse el az ügyek áthelyezésével kapcsolatos eljárás rendjére vonatkozó szabályozás tervezetét.
Ezen ajánlás tervezet 2012. február 9. napján megküldésre került minden törvényszék, ítélőtábla és a Kúria elnökének részére azzal, hogy a tervezettel kapcsolatos véleményüket 2012. február 15. napjáig terjesszék elő.

2012.02.16

 Az Országos Bírósági Hivatal elnöke élve az átmeneti rendelkezések, és a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény által biztosított jogával a 21/2012. (II.16.)-ai határozatával a Hagyó Miklós és 14 társa ellen bűnszervezetben elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt indult büntetőeljárás lefolytatására a Kecskeméti Törvényszéket jelölte ki.

2012.02.20

A beérkezett észrevételek feldolgozását követően az OBH elnöke közzétette „az eljáró bíróság kijelöléséről az ügyek ésszerű elbírálásának biztosítása érdekében” című 3/2012 (II.20.) számú OBH elnöki ajánlást.

2012.07.17

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosításáról rendelkező 2012. évi CXI. törvény számos ponton módosította az ügyáthelyezés szabályait . jogosrvoslatot bevezeti.

2012.09.17

58/2012. (IX.17.) OBT határozat az eljáró bíróság kijelölésénél figyelembe veendő elvekről.

2012.12.29

Mivel az OBT határozata az Ajánlásban foglaltakhoz képest eltérő szabályokat is tartalmazott, ezért az OBH elnöke – a bíróságokkal történt egyeztetést követően – megalkotta a 27/2012. (XII. 29.) az ügyek áthelyezésének eljárási rendjét meghatározó OBH szabályzatot.

 

Forrás: http://www.birosag.hu/tudjon-meg-tobbet/az-eljaro-birosag-kijelolese-mint-az-itelkezes-idoszeruseget-javito-vegso-es-kiveteles-igazgatasi)